A magyar mezőgazdaság 17 millió ember élelmiszer-ellátására lenne képes – hangsúlyozta az Élelmezésbiztonság című tanulmánykötet bemutatóján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke.
Pálinkás József lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a legfontosabb feladatnak a vidék fellendítéséhez a munkahelyteremtést tartja. A termék-előállító képesség javítása természetesen múlik azon is, hogy a kormányzat erre milyen stratégiát képes kidolgozni, s milyen programokkal ösztönzi a munkavállalást. Ugyanakkor ez nemcsak kormányzati, hanem önkormányzati feladat is, s maguknak az érintetteknek is többet kellene tenniük a siker érdekében. „Olyan szemléletváltásra volna szükség, amely az iskolásoktól a felnőttekig minden korosztályban és társadalmi rétegben tudatosítaná a vidéki munka fontosságát és jelentőségét” – hangsúlyozta az MTA elnöke. Magyarország 9,3 millió hektáros területéből több mint hetven százalék mezőgazdaságilag művelhető terület. Ezt a lehetőséget Magyarországnak ki kell használnia – hangsúlyozta Németh Tamás, az MTA főtitkára. A mezőgazdasági termelés ugyanakkor nem egyenlő a vidéki élettel, ezért a vidéki emberek életminőségét meghatározó infrastruktúra fejlesztésére külön gondot kell fordítani. Másképpen ugyanis nem tarthatók vidéken a következő nemzedékek. A magyar mezőgazdaság jelenleg alulteljesítő ágazat. A hétmillió hektárnyi művelhető területből sokkal többet lehetne kihozni, mint amit most produkál” – szögezte le Csáki Csaba akadémikus, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. A kötet szerkesztője szerint mezőgazdaságunk jelenleg 75 százalékban nyers- és alapanyagokat állít elő, miközben húsz évvel ezelőtt még a nyersanyagok és a késztermékek aránya ötven-ötven százalékos volt. Ez a drámai leépülés több tízezer munkahely elvesztésével is járt. Az akadémikus úgy véli, nem tudtuk kihasználni az uniós csatlakozásban rejlő lehetőségeket sem, hiszen a hasonló körülményekkel induló régióbeli új tagországok sokkal hatékonyabban alkalmazkodtak az uniós piacokhoz. A munkahelyteremtést a kötet szerkesztője is a vidékfejlesztés kulcsának tartja, de felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem csupán a mezőgazdasági munkahelyeket jelenti. Legalább hatszázezer olyan ember él ugyanis szegénysorban vidéken, akik nem a mezőgazdaságból élnek meg, s nincs is a birtokukban az ehhez szükséges szakismeret. Csáki Csaba ugyanakkor optimista a jövőt illetően, mert a világ népessége várhatóan kilencmilliárdra nő az évszázad közepére a jelenlegi hatmilliárdról, ami hetvenszázalékos élelmiszerigény-növekedést hoz majd. Vagyis kereslet lesz bőven a magyar mezőgazdasági termékekre, árukra is a világpiacon. Szalontay Mihály/ Magyar Hírlap