A termőföld lépett elő mára az egyik legbiztonságosabb és legkockázatmentesebb hazai befektetési lehetőséggé az elmúlt évek pénzügyi-gazdasági válsága nyomán. A nemzetközi események is azt mutatják, hogy tőzsdeguruk és tehetős pénzemberek a vagyonukat nem részvényekbe, hanem egyre inkább mezőgazdasági területekbe fektetik, írja a Világgazdaság.
Az egyik legbiztonságosabb befektetési lehetőséget kínálja ma a termőföldpiac – állítják ágazati szakértők. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy a földárak a 2008–09-es gazdasági válság időszaka alatt is nőttek, miközben más befektetési piacok összeomlottak, a tőzsdék kiszámíthatatlanná váltak, az épületingatlanok értéke pedig 30 százalékkal csökkent.
Szakértők szerint a földpiac biztonságosságához alapvetően hozzájárul, hogy a befektetések alacsony kockázatúak. Egyértelmű előnyt jelent, hogy a megvásárolt termőföld saját tulajdonba kerül, így a bankok vagy a befektetési vállalkozások esetleges csődje nem veszélyezteti. További pozitívum, hogy a földterületek nem sérülékenyek és nem amortizálódnak. Emellett a földár a gazdasági konjunkturális időszakok hatásaitól csaknem független. Mivel a trendek a folyamatos értéknövekedés irányába mutatnak, a negatív hozam lehetősége – ellentétben más befektetési formákkal – meglehetősen alacsony.
A közelmúltban az FHB Bank Zrt. termőföldárindexet, az OTP Bank Nyrt. földértéktérképet jelentetett meg, amelyben mindkét pénzintézet a magyarországi földárak jelentős emelkedését mutatta ki az utóbbi években. A földpiaci adásvételekben meghatározó miskolci Tiszacash Zrt. tapasztalatai szerint pedig a földárak három-négy évente megduplázódtak a hazai piacon. Ma a hektáronként 0,5–1,1 millió forint között mozognak, míg az átlag 700–800 ezer forintra tehető. Az uniós árak ugyanakkor ennek legalább a három-ötszörösét teszik ki, de ennél – például a 14 millió forintnak megfelelő holland árat alapul véve – sokkal nagyobb különbségek is vannak. Szakértői számítások szerint az uniós szinten kiegyenlített magyarországi hektáronkénti áraknak 2–4 millió forint közöttieknek kellene lenniük, ebből az következik, hogy a következő tíz-tizenöt évben további jelentős hazai drágulás várható.
A földbefektetések hozama részben ebből az értéknövekedésből is adódhat, amely éves szinten 20-30 százalékot hozhat. A 30-40 ezer forintos hektáronkénti mai földhaszonbérleti díjakkal pedig évi 3-6 százalékos hozam érhető el. Miközben a földbefektetés közép- és hosszú távú üzletnek számít, a földbérleti díjak ezen időszak alatt is folyamatos és stabil jövedelemforrásul szolgálhatnak. A földvételeket 4 százalékos illeték terheli, de a bérleti díjak – legalább öt évre szóló szerződések esetén – adómentesek.
Szerző: Világgazdaság